Lukácsiné Kádár Éva könyve azért is hézagpótló munka, mert árnyalja ezt az ambivalens kapcsolatot, és nem utolsósorban kiemeli Brunner alakját abból az árnyékból, amely Barth egyre növekvő népszerűsége miatt vetődött rá. Ez különösen így volt Magyarországon a második világháború után, ahol az új egyházpolitika igyekezett Barth tekintélyét és megnyilatkozásait felhasználni a maga céljaira. Amikor pedig később Barth a rendszert egyoldalúan igenlő teológiát kritizálta, ezt a hangot már teljesen elhallgatta. A Barth–Brunner kettőshangzat azonban kezdettől fogva jelen volt a magyar teológiai életben, hiszen a magyar „barthiánusok" alig követték Barth éles szembenállását. Jó példa erre Török István munkássága, akinek Dogmatikája teljesen Barth szellemét tükrözi, míg Etikájában Brunner szemléletével találkozunk. Mindkét teológus járt Magyarországon is előadói körúton, Brunner 1935-ben, Barth pedig kétszer is: 1936-ban és 1948-ban.
A könyvből megtudhatjuk, hogy hasonló volt a helyzet Barth számos külföldi diákja esetében is. Öt tanulmánya is szerepel a kötetben John Hesselink amerikai professzornak, aki Barth doktorandusza volt, de gyakori vendége és tisztelője volt Emil Brunnernek is. A neves Kálvin-kutató többször járt Magyarországon, előadásokat tartott Budapesten és Sárospatakon. A professzor – aki szenvedélyes fényképész is – számos, eddig ismeretlen fényképet bocsátott a szerkesztő rendelkezésére, köztük a címlapképet is. Ugyancsak ő számol be arról a megbékélő találkozásról is, amely 1960-ban nem oldotta ugyan fel az igenek és nemek dialektikus feszültségét kettejük teológiája között, mégis bizonyította barátságukat és kölcsönös tiszteletüket. Ezt mutatja az a baráti hangú levelezés is, amelyből szintén kapunk ízelítőt.
Hálásak lehetünk az Amerikában élő szerkesztő lelkipásztornak, a kötet több kiváló tanulmánya szerzőjének, hogy olyan könyvvel ajándékozott meg a reformáció évében, amely a református teológia 20. századi történetének izgalmas fejezetébe ad bepillantást. A szerzők, fordítók között itthon élő családtagjai közül is többen szerepelnek.
Teológusoknak, lelkipásztoroknak szinte kötelező olvasmány ez a könyv, de haszonnal forgathatja mindenki, akit érdekelnek az újabbkori református teológia fordulatai, azok az igenek és nemek, amelyeket az úton járó egyháznak időről időre ki kell mondania a történelem és a történelem Urának kérdéseire.
Szűcs Ferenc
Lukácsiné Kádár Éva: Isten igent mond ránk. Barth és Brunner megbékélő találkozása. Kálvin Kiadó – Tiszántúli Református Egyházkerület, Budapest–Debrecen, 2017.
