Egy osztrák-magyar család a román gulágon.
Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját - hét gyermekükkel együtt - kitelepítették a Duna-deltával határos Baragan sztyeppe egyik lágerébe. Az olvasó egy szovjet mintára létrehozott és fenntartott romániai munkatábor hétköznapjait, a sok nemzetiségu foglyok furcsa történeteit ismeri meg, a legkisebb gyermek nézopontjából.
A regény középpontjában az anya áll, a gyermekei életéért küzdo fiatal osztrák no. Egy szerencsés véletlen folytán náluk marad a családi Biblia, ebbol az egyetlen könyvbol az anya naponként felolvas. Ezek a bibliai történetek adják az elbeszélés keretét. A regény azonban nem fejezodik be a szabadulással, a szüloket és a hét gyermeket a román titkosszolgálat továbbra is szemmel tartja. Visky András könyve megrendíto és felemelo történet egy családról, amely kiszolgáltatottságában, megalázottságában is a szeretetbol és a bizalomból merít megtartó erot újra meg újra. semmi ok elkapkodni ezt a szabadulás dolgot, nekünk aztán van idonk"
