Reformátusok Lapja 2012/32. szám

A Magyarországi Református Egyház 1992-ben alapította könyvkiadóját, a Kálvin Kiadót. A huszadik évfordulón az eltelt két évtizedre egy-egy jellegzetes, értékfelmutató, hitgyarapító könyv felidézésével emlékezünk – a Kiadó segítségével.

Meghatottság és kegyelet nélkül aligha emlékezhetünk a Keresztyén Bibliai Lexikonnak immár több mint két évtizede végzett munkálataira, hiszen a munkatársak, barátok közül sokan már nincsenek közöttünk. Mindenekelőtt a szerkesztő, az egész munkát mozgató Bartha Tibor professzor nevét kell említenünk, de Tóth Kálmán, Bolyki János, Kocsis Elemér, Karasszon Dezső, Dányi József és mások nevei is emlékezetembe idézik azokat a jó ízű technikai és szakmai beszélgetéseket, amelyekre visszagondolni mindig öröm lesz számomra.

Elsősorban azonban arra hadd hívjam fel Olvasóim figyelmét, hogy miért számított olyan hatalmas, szinte emberfeletti vállalkozásnak negyedszázaddal ezelőtt, amikor az azóta nyugalomba vonult Tarr Kálmán igazgató Bartha Tibor javaslatát elfogadta, s belekezdett ebbe a mintegy egy évtizedig tartó munkába. Tarr Kálmán (ahogy akkori beszélgetéseinkre visszaemlékezem) tökéletesen tisztában volt a vállalkozás nagyságával, de a fontosságával is! Viszont akkor még jóval kevesebb főállású teológus volt egyházunkban, s a szerzők voltaképpen szabadidejük feláldozásával írták meg a lexikont. S mivel nehezebben lehetett külföldről is könyvet szerezni, a szerzők kénytelenek voltak mindig azzal dolgozni, amijük volt – még korántsem volt a szakirodalom annyira megszervezve, mint ma! A szerkesztő dolga volt, hogy egységesítse azt az anyagot, amit különböző szerzők különböző források alapján dolgoztak ki.

A vállalkozás sikerült, s immár két évtizede tekintélyes adatbázis van a kezünkben – aki használja a lexikont, annak nyilván nem kell magyarázni e két kötet jelentőségét.

Mégis hadd utaljak arra, hogy az új fordítású Biblia megjelenése után (1975) a Zsinat Sajtóosztálya (illetve később a Kálvin Kiadó) elérkezettnek látta az időt jelentősebb bibliai szakkönyvek kiadására. Sorozatunkban biztosan szó lesz például Varga Zsigmond újszövetségi görög szótáráról is, ami hasonlóképpen nagy vállalkozás volt – s bizonyítéka egy jól átgondolt kiadópolitikának.

Valaki mondhatná azonban, hogy az időközben elmúlt két évtized elavulttá is tehette a lexikont. Itt jegyzem meg, hogy Vladár Gábor, aki hatalmas munkát végzett mind a szócikkek írásában, mind pedig a szerkesztésben, az akkori legmodernebb technikával, már digitálisan készítette el a lexikon anyagát. Ez azt jelenti, hogy ez az anyag bármikor frissíthető – vagy akár nyílt adatbázissá is tehető az interneten. Én nagyon remélem tehát, hogy a Keresztyén Bibliai Lexikon még hosszú ideig segíteni fogja a Biblia iránt érdeklődők munkáját!

Karasszon István