Dr. Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház nem lelkészi elnöke, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka a presbiteri tisztségről közérthető formában ír jelenlegi és leendő presbitereknek, azzal a céllal, hogy segítsen visszaállítani ennek a tisztségnek a méltóságát, a tekintélyét és a fontosságát.
Bízom abban, hogy ez a könyv eléri célját: rehabilitálja a presbiteri tisztséget, ugyanakkor elindít egy eszmélődést, amely a presbiteri tiszt még biblikusabb és gyakorlatibb újragondoláshoz vezethet egy igen megváltozott világban. A gyakorlatban ugyanis számos olyan kérdés előkerül, amelyről „nem illő” beszélni, de amely a lelkész és a presbitérium viszonyában, a lelkészi végzettségre vonatkozó „hivatalos szakértelem” elismertsége tekintetében, a paritás kérdése ügyében, az egyházvezetés, a végrehajtás problematikáját illetően egyre erőteljesebben felmerül. Miközben vitathatatlan és sok évszázada megtapasztalt az a tény, hogy a nem lelkészi tisztségviselőink hite, elhivatottsága, saját területük szakértelme nélkülözhetetlen az Isten országa építésében, ám hogyan tudnánk még jobban, Istennek tetszőbben, saját határainkat is tiszteletben tartva „együtt buzogni”? (Részlet Steinbach József, püspök ajánlásából)
A Heidelbergi Káté szerzői azt firtatják, miféle haszna származik a hivő embernek a hit dolgaiból. Mi most a négyszázötven évvel ezelőtt született dokumentumot tettük a mai hasznosság, a mai használat mérlegére. Püski Lajos debrecen-nagyerdei lelkipásztor segítségével arra kerestük a választ, mi hasznunk van ma ebből a hitvallásból, hogyan használják ők gyülekezeti munkájukban a Heidelbergi Kátét.
Vallás és ifjúság a változó világban – e sokakat érdeklő téma áll folyóiratunk következő számának középpontjában. A szociológus szerzők több oldalról közelítik meg e problémát. Egyikük az ifjúsági vallásosság és az életkori hatások kapcsolatát vizsgálja, másikuk a felsőoktatási intézmények hallgatói vallásosságát mutatja be, köztük református tanintézményekéit is.
Ez a gyűjtemény az 1948-ban megjelent, református gyülekezeti használatra szánt énekeskönyv negyven darabjához tartalmaz orgonára, illetve harmóniumra írt intonációkat.
A Cantate Domino! több célt kíván szolgálni. Egyrészt a gyülekezeti ének bevezetésére szolgáló darabokat tartalmaz. Másrészt afféle „gradus ad parnassum” lehet az alapszintű kántorképzésben. Harmadrészt, az alkalmazott technikák tanulmányozásával és megértésével mintákat és ötleteket adhat gyakorló kántoroknak és egyházzenészeknek az intonációíráshoz. A gyűjtemény akkor éri el igazán célját, ha sokakat hasonló darabok komponálására késztet.
Ádám és Éva. József a kedvenc. Menekülés Egyiptomból. Sámuel Istenre figyel. Illés és a dühös király. Dániel és az oroszlánok... Jézus különleges követe. Vacsora Jézussal. Vihar a tavon. Jézus él! Pál: üldözőből tanítvány...
Ennek a könyvnek a segítségével a világ kezdetétől Pál apostolig összesen negyven bibliai történetet ismerhetnek meg a fiatal olvasók. A rövid, gyermekek számára is könnyen érthető ó- és újszövetségi történetek a képregények izgalmas világát idézik, és segítenek elképzelni, hogyan éltek az emberek a Biblia korában. Harcosok, királyok, szegény és gazdag emberek Isten vezetése mellett átélt történetei elevenednek meg a könyv lapjain, tanulságul szolgálva napjaink kis olvasóinak is.
A Felsőzsolcai Református Egyházközség területén 2012. szeptember 1-jén kezdte meg működését a Tiszáninneni Református Egyházkerület fenntartásában az újonnan alapított Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola, melyben 1-5. évfolyamon, évfolyamonként egy osztállyal indult meg a tanítás. Az egyházközség Istentől kapott missziói lehetőségként tekint az iskolára.
Pusztaszabolcs egy Fejér megyei város valamivel több mint 6000 lakossal. 1935 óta létezik a településen református gyülekezet, azonban helyben lakó lelkész utoljára 1962-ben volt. A Dunamelléki Református Egyházkerület 2012 szeptemberétől egy missziói lelkészt rendelt ki, hogy a gyülekezetet önálló missziói egyházközséggé szervezze. Vasárnaponként átlagosan 30 fő jár templomba, azonban a városban sokan érdeklődnek a református hit iránt. Könyvasztal, szervezett iratterjesztés eddig nem volt a gyülekezetben.
Victor János halálának 50. évfordulójára készülve éppen tíz esztendeje, a fenti címmel két (eredetileg 1945-ben, és 1948-ban megjelent) írását adta közre egy kötetben a Kálvin Kiadó. Ezek a „bűnbánati vizsgálódások” egyfelől a Miatyánk oly gyakran elmondott kérései, másfelől a Heidelbergi Káté 54. kérdés-felelete alapján szembesítik az olvasót – a református egyháztagot és hívő embert – azzal, hogy az egyház igazából tagjaiban, vagyis bennünk él, működik, tesz bizonyságot Isten üdvös akaratáról e világban. Az „egyház bűnei”, annak úgynevezett vagy nagyon is valós válsága: a mi bűnünk és a mi életünk válsága. Ilyenkor böjt idején (a hitvallás évében) különösen hasznos olvasmány lehet e könyv, melyből álljon itt néhány részlet kedvcsinálóként.
Püski Lajos református lelkipásztor az érdeklődéstől az elköteleződésig vezető utat tekinti át könyvében a debrecen-nagyerdei gyülekezet missziói és gyülekezetépítési koncepciója és gyakorlata alapján. A könyvben leírt felismerések és tapasztalatok hasznos impulzusokkal segíthetik a misszióban és gyülekezetépítésben fáradozókat.
„Számomra ez a kötet sokkal több, mint egy szakmailag kiváló, valamint lelkészi és munkatársi szolgálatban jól használható gyülekezetépítési kézikönyv. Ez a kötet egy szolgálatra elhívott lelkész bizonyságtétele arról, hogyan lehet hűségesen végezni azt a szolgálatot, amit a mi Urunk ránk bízott. Az Úr áldása kísérje ezt a fontos kötetet, hogy ennek nyomán sok gyülekezetben megtegyék, amit meg lehet és meg kell tenni! Az Úr pedig munkálkodik.” Steinbach József püspök ajánlásából.
A Magyar Bibliatársulat szöveggondozói közzétették A prédikátor könyvének revíziós próbakiadását is. Ezzel most már mindegyik bibliai könyv próbakiadása olvasható.
Negyedszázados a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon
A Magyarországi Református Egyház KIMM (Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió) Ráckeresztúri Drogterápiás Otthona a Válaszút Drogkonzultációs Iroda irányításával 1987 februárja óta várja lakóit. Az egyéves terápia a szenvedélybetegek testét és lelkét együttesen kívánja gyógyítani, a mentori munka, közösségépítő programok mellett utógondozást is vállal. Sok kallódó fiatal térhetett vissza Ráckeresztúrról új minőségben „a kinti világba” – ahogyan ezt ebben a körben emlegetik. A huszonöt éves jubileum alkalmából a Kálvin Kiadó gondozásában jelent meg a Történeteink című kötet, amelyben huszonöt vallomásos jellegű újjászületés-történetet olvashatunk.
Mindenki a gyerekkoránál kezdi a történetét. Innen ered és ide vezethető vissza ugyanis a legtöbb lelki sérülés és az útról való későbbi letérés. Általában cigivel kezdik – van, aki már óvodában! –, aztán jönnek sorra az egyre pusztítóbb szerek: szintetikus drogok, kokain, heroin. Egyre „magasabb” élmények – egyre mélyebbre süllyedés.