Családi életüknek része volt az imádság, a gyülekezeti élet, a három saját gyermekükkel folytatott mindennapi beszélgetésekben meg is jelentek ezek a kérdések. Németh Dávid professzor bátorítására egy idő után már egy kutatási protokoll szerint jegyezte le ezeket. Négy és fél éven át vállalták ezt férjével, ennyi ideig tartott a kisgyermekes időszak családjukban. A doktori kutatásban tizenöt másik család vállalta ugyanezt.
„Az érdekelt, hogyan tudjuk segíteni a gyermekeinket abban, hogy tiszta istenhitük és istenképük legyen a kereszténység és a Biblia Istenéről. Olyan világban élünk, ahol elvesztettük azokat a hagyományokat, melyek kapaszkodót adnak ehhez és ahhoz is, hogy egyáltalán gondolkodjunk az élet nagy kérdéseiről. Eközben már kicsi gyerekek is komoly filozófiai kérdéseket tesznek fel, ezért ma még nagyobb szükség van arra, hogy segítsünk nekik ezekre választ találni. De az is fontos, hogy gyakorlati szinten, a mindennapokban is kísérjük ezt a kapcsolódását a gyerekeknek Istennel – a Szentlélek által vezetve, a hitünk által, közös útkeresésben” – hívta fel a figyelmet a szerző.
Az erre vonatkozó doktori kutatás eredménye jelent meg közérthető nyelven nemrégiben a Kálvin Kiadó gondozásában a szülők és a szakmai közönség számára. Hazánkban úttörő ez a kiadvány. De mit is jelent a gyermekek lelki kísérése? „Szándékos és spontán mindennapi jelenlétet a gyerekek életében. Beletartozik az esti vagy az étkezések előtti közös imádság, a gyermek-istentisztelet, de az is, amikor egy élethelyzetben kihangosítjuk, hogy ott a gyermek, én és Isten vagyunk jelen. Így másként élhetjük meg a betegséget, az örömöt vagy épp a temetőlátogatást. A láthatatlan Isten jelenlétét így valósággá tudjuk tenni a gyermek számára” – magyarázta a lelkész édesanya.
Gyűjteményes kötetről van szó, amely négy nagy fejezetből épül fel. Az első fejezet formálja az olvasónak a gyerekek istenkapcsolatáról alkotott szemléletét. Kapaszkodókat találunk benne, hogyan kísérhetjük, bátoríthatjuk a gyerekeket az istenkeresésben, hogyan tudunk jól jelen lenni számukra. A második, szaktudományos fejezet a lélektan és a pedagógia oldaláról közelít. Ebben a gyerekek hitéről, értelmi-érzelmi-erkölcsi fejlődéséről, a család vallásosságáról tudhatunk meg többet. A harmadik fejezet a gyermekekről és a gyermeki hitről szóló teológiai gondolkodás történetébe enged bepillantást. Szabóné dr. László Lilla szerint sokáig tartotta magát az a szemlélet, hogy a gyermekeket úgy neveljük, hogy felnőttként legyen hitük, pedig a hit már kisgyermekkorban is megjelenik. Épp úgy, ahogy egy gyermek kétévesen is szereti a szüleit, a kapcsolat teljessége már akkor is megvan – magyarázta. Mára ez a szemlélet is kibontakozott a gyermekszolgálatok világában. A könyv negyedik fejezete azokat a családi beszélgetéseket tartalmazza, amelyekben megjelenik a gyermeki hit. Képet kaphatunk arról, mit gondolnak a gyerekek Istenről, a halálról, a láthatatlan lényekről, a jóról és a rosszról, a bűnről és az imádságról. Példákat láthatunk arra is, hogyan tudják a szülők katalizálni, hogy a gyerekeik élete megnyíljon Isten felé.
(...)
Jakus Ágnes 2025. december 11-én megjelent tudósításának teljes szövege a Parókia Portálon olvasható.
