Filozófiai-teológiai kislexikon
Clark, K.J-Lints, R.-Smith, James K.A.

Filozófiai-teológiai kislexikon. 101 kulcsfogalom

Ez a kislexikon elsősorban filozófiai fogalmi szótár, melynek szócikkei párbeszédben állnak a teológiával. Abban tér el más filozófiai szótáraktól, hogy a fogalmak, irányzatok és személyiségek általános és átfogó ismertetése mellett kitér azoknak a teológiával való kapcsolatára is. Ezzel segítséget nyújt a teológiát tanulóknak és művelőknek, de a gyakorlati egyházi szolgálatot végzőknek is, a teológia szempontjából fontos filozófiai kérdésekben való eligazodásban. A különböző korszakok legalapvetőbb összefüggéseinek bemtatása, a kidolgozott kereszthivatkozások és a válogatott bibliográfiai gyűjtemény bőséges lehetőséget kínál a további elmélyüléshez.

2 500 Ft
2 125 Ft
ISBN: 9789635582204
Fordító:
Balla Ibolya
Formátum:
B/5
Méret:
155×230 mm
Kötés:
kartonált
Oldalszám:
164
Kiadás éve:
2013

Kattintson egy oldalra a nagyobb méretben való megtekintéshez.
Húzza a képet balra vagy jobbra a lapozáshoz.

imageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimage

Reformátusok Lapja 2013/29.


A hazai nyomtatott teológiai és filozófiai kézikönyvek sorában mindenképpen hiánypótló műnek tekinthető aFilozófiai-teológiai kislexikon – 101 kulcsfogalom című munka. A szerzőhármas tagjai szakterületük nemzetközileg is elismert képviselői: Kelly James Clark és James K. A. Smith a Calvin College (Grand Rapids, Michigan, USA) filozófiai tanszékének pro­fesszorai, Richard Lints a Gor­don Conwell Seminary (Hamilton, Mas­sachusett, USA) rendszeres teológia és filozófiai teológia professzora.

Bővebben

Ma az internet adta információbőség ellenére is fontos az olyan nyomtatott kézikönyvek közreadása, amelyek megbízható és szakszerű információkkal látják el az olvasóközönséget. Clark–Lints–Smith 2004-ben a Westminster John Knox Pressnél megjelent munkája egyszerre több igényt is képes kielégíteni, amit magyar nyelven a Kálvin Kiadó ad közre a teológia és a filozófia tudománya iránt érdeklődőknek.

A filozófiai és teológiai kislexikon két tudományterület megkerülhetetlen találkozásának alapvető irányzatait, fogalmait és személyiségeit mutatja be tudományos igényességgel és közérthető formában. A klasszikus irányokon túl a szerzők a huszonegyedik század kezdete számára is igyekeztek tájékozódási pontokat adni a korunkat jelentős mértékben meghatározó jelenségekkel kapcsolatosan. A 101 kifejezés behatároltan, mégis átfogóan ad keresztmetszetet a teológia és filozófia egymásra gyakorolt hatásairól. Elsősorban a nyugati gondolkodás hatástörténetébe ágyazottan kínál áttekintést. Fontos szerkesztési szempont volt a kifejezésekhez és személyekhez kapcsolódó további bibliográfia megadása, amely az adott kérdéskörök elmélyültebb, kritikai megvitatását készítheti elő. A kifejezések alfabetikus sorrendben követik egymást, amit nagyszerűen kivitelezett kereszthivatkozások rendszere tesz teljesebbé.

A kislexikon teljes tanulmányi idejük alatt hasznos segédkönyv lehet a teológiai és hitéleti szakok hallgatói, vagy a már egyházi szolgálatokban állók számára. A kiadvány közérthető nyelvezete azt is lehetővé teszi, hogy szélesebb olvasóréteg érdeklődésére is számot tartson, mindazokéra, akik a teológiával és filozófiával bármilyen szinten is foglalkoznak, vagy csak tervezgetik ezeknek az életünket megannyi módon befolyásoló területeknek a megismerését.

Füsti-Molnár Szilveszter

Kevesebb


Filozófia és teológia


A református teológiának – legalábbis Magyarországon – kétségkívül számot kell adnia arról, hogy milyen kapcsolatban van a filozófiával. Mert igaz, hogy a hit forrásai között nem szerepel a bölcselet, viszont azt sem lehet tagadni, hogy a teológia története párhuzamosan halad a filozófia történetével – mindkettő az emberi gondolkozás része!

Bővebben

A XX. század első felében éppen ezért a református felsőoktatásban igen jelentős szerepe volt a filozófiának. Gondoljunk csak a Debrecenben oktató Tankó Bélára, vagy a Budapesten tanító Bartók Györgyre, Kibédi Varga Sándorra – hogy a kolozsváriakról ne is beszéljünk! Az igaz, hogy aztán a század közepétől filozófián meglehetősen egyoldalú, ideologikus gondolkodást értettek, amit politikai eszközökkel egyeduralkodóvá is tettek. E ponttól kezdve a református teológiai akadémiákon (hiszen már csak azok maradtak…) a filozófiai oktatás atrófiája tragikus méreteket öltött, s csupán napjainkban mondhatjuk, hogy vannak olyan ígéretes jelek, amelyek talán a folyamat visszafordítását jelzik.

A Kálvin Kiadó nyilván ezt a helyzetet érezte meg jól, amikor egy kifejezetten diákok számára szánt, visszafogott méretű, alapismereteket közlő kislexikont jelentetett meg, amelynek 101 szócikkét a szerzők úgy válogatták meg, hogy azok általában a teológiai tanulmányok során fordulhatnak elő. Ha valaki nem teológusként használja ezt a könyvet, úgy szintén sok haszna lehet a szócikkek elolvasásából, de ugyanakkor arról is értesülhet, hogy a filozófiának mely része érintkezik a protestáns teológiával. A szócikkek között vannak nagy filozófusok személynevei (pl. Augustinus, Descartes, Aquinói Szent /sic!/ Tamás, Hume, Kant stb.), de vannak nagy filozófiai fogalmak is (mint pl. episztemológia, pozitivizmus, pragmatizmus, folyamatfilozófia). Ez így természetes; viszont ezek még kiegészülnek olyan szócikkekkel, amelyek sajátosan a teológia és a filozófia határeseteit jelzik (bibliai etika, istenhit, logosz, ontoteológia). A szócikkek után két függelék is található: az első címe „Bibliográfia” – nyilván azon művek jegyzéke, amelyeket az egyes szócikkek után további irodalomként idéznek a szerzők. A másik: „Kereszthivatkozások” – ennek beiktatása kifejezetten szerencsés, hiszen azt mutatja, hogy az egyes fogalmakhoz milyen személyeket rendelt a kislexikon. A mű megítélésekor, természetesen, leginkább az számít, hogy mindezt a szerzők 164 lapon teszik, tehát nagyon rövid terjedelemben; ezzel összevetve szinte meglepődik az ember, hogy mi minden belefért ebbe a rövid műbe, még akkor is, ha ugyanakkor sok minden olyan dolgot hiányolhatunk, ami egy szokványos filozófiatörténetben mindenképpen helyet kapna…

Amit mindenképpen szóvá kell tennünk: az eredeti mű amerikai (a Westminster John Knox Press gondozásában jelent meg), de magyarítása nagyon jó munka: nem csak érthető, hanem élvezhető is a magyar szöveg, a könyv kiállítása pedig kifejezetten kellemes. Számomra úgy tűnt, hogy a fordítók megpróbálják áthidalni azt a szakadékot, ami az amerikai felsőoktatást (fájdalom) elválasztja a magyartól, s legalább a magyarul megjelent műveket magyarul adják meg. Így pl. E. Husserl Karteziánus elmélkedések Mezei Balázs kitűnő fordításában, vagy Szent Ágoston könyve is magyar fordításban szerepel – ezért is „Szent Ágoston”, és nem Augustinus, miként a 23. lapon a szócikk helyesen szerepel is. Azért jegyezzük meg, hogy ez a fordítók ezen erőfeszítése nem teljesen sikerült, hiszen több könyvről nem értesülünk, hogy magyar fordításban is olvasható, így pl. T. Kuhn (The Structure of Scientific Revolutions), de P.L. Berger könyve is megvan magyarul is. Ez persze nem olyan nagy baj; a jelen sorok írója ennél sokkalta problematikusabbnak tartja azt, hogy olyan művek is angol fordításban szerepelnek a bibliográfiában, amelyek eredetileg Európából jöttek. Kifejezetten szerencsétlennek tartom az olyan „európai importot”, amely időközben már Amerikát is megjárta – gondolok itt nem csak német teológiai, hanem francia filozófiai művekre is. Szerintem Derridát a magyar olvasó ne Amerikai közvetítéssel, Bultmann és Bartsch munkásságát is inkább közvetlenül ismerje meg!

Ez utóbbi gondolat, persze, csak azt bizonyítja, hogy még a legszebb és a legjobb munka kapcsán is tud a recenzens zsörtölődni, hiszen nyilván egy olyan mű lefordítására vállalkozott a Kálvin Kiadó, amelyre óriási szükség van, s a magyar fordítás, a könyv kiállítása is méltó az eredetihez. Még azt is kifejezetten szerencsésnek nevezhetjük, hogy éppen egy észak-amerikai könyv került kiadásra, hiszen teológiai és filozófiai szempontból inkább német hatás alatt állt Magyarország – évszázadokig. Ugyanakkor határozottan hangsúlyoznunk kell a fölhasználók előtt, hogy észak-amerikai munkáról van szó, ahol a filozófiai súlypontok egy kicsit másutt vannak elhelyezve, mint Közép-Európában. Csak szúrópróbaként: rövidsége ellenére kitűnő cikkeket olvasunk az „Isten természete”, „Istenhit” szócikkekben. Semmi kritika nincs a részemről – én mégis inkább Weissmahr Béla könyvét adnám a diákjaim kezébe, amit viszont, úgy tűnik, az amerikai szerzők nem ismernek. Nagyon örülök, hogy az „Igazság” címszó kapcsán utalás történik Hebblethwaitre (The Ocean of Truth), de én itt, Magyarországon elengedhetetlennek tartanám Bollnow könyvét is (Das Doppelgesicht der Wahrheit).

Összességében tehát két megjegyzés engedtessék meg: először is az, hogy értelemmel kell használni ezt a könyvet, hiszen a megszokott filozófiai-teológiai tradíciónkban inkább korrekciónak, ne mondjuk, provokációnak érezhetjük az észak-amerikai teológiai oktatás és a filozófia kapcsolatát. E korrekció (esetleg provokáció) pozitív hatása néhány éven belül érezhető lesz, ha jól, értelmesen, főként pedig saját tradíciónk megerősítésével használjuk fel a könyvet. Ugyanakkor azonban nem ment föl bennünket e könyv megjelentetése azon feladat alól, hogy mi magunk próbáljuk meg megfogalmazni, hányadán is állunk. Az utolsó nagy vonulat, amit tényleg érdemben tudott feldolgozni a magyar református teológia a filozófiai áramlatok közül, az újkantianizmus volt. Lehet a jövőben valami más is?

Karasszon István
Confessio 2013/4. szám


 

Kevesebb

Szakkönyv

Az oldal sütiket használ a felhasználóélmény javításának érdekében!

Fogadja el a teljes körű működéshez! Bővebben

Elfogadom

Cookie – A felhasználók nyomonkövetése az interneten

Az internetes “szörfölés” során a felhasználók által meglátogatott weboldalak különböző alkalmazások felhasználásával próbálnak minél több és minél pontosabb információhoz jutni a látogatókról, szokásaikról, érdeklődési körükről. Az említett lehetőségek között – alkalmazásuk gyakoriságát tekintve – előkelő helyet foglalnak el az ún. sütik (cookie) és a webjelzők (web beacon). Az internetes cookie-k alkalmazása számos jogi és etikai kérdést vet fel, ugyanis személyes adatnak tekintendő, mivel a felhasználó pontosabb azonosítására ad lehetőséget, mint a szélesebb körben ismert IP cím.

Süti (cookie)

A süti a webszerver által küldött, változó tartalmú, alfanumerikus információcsomag, mely a felhasználó számítógépén rögzül és előre meghatározott érvényességi ideig tárolásra kerül. A cookie-k alkalmazása lehetőséget biztosít a látogató egyes adatainak lekérdezésére, valamint internethasználatának nyomon követésére. A cookie-k segítségével tehát pontosan meghatározható az érintett felhasználó érdeklődési köre, internethasználati szokásai, honlaplátogatási története. Mivel a sütik egyfajta címkeként működnek, melyekkel a weboldal felismerheti az oldalra visszatérő látogatót, alkalmazásukkal az adott oldalon érvényes felhasználónév, jelszó is tárolható. Amennyiben a honlaplátogatás során a felhasználó böngészője visszaküldi a merevlemezre korábban elmentett cookie-t, az azt küldő szolgáltató összekapcsolhatja az aktuális látogatást a korábbiakkal, azonban mivel a cookie-k a domain-hez kötődnek, erre kizárólag saját tartalma tekintetében képes. A sütik önmagukban a felhasználó azonosítására nem képesek, kizárólag a látogató számítógépének felismerésére alkalmasak.

Érvényességi idejük és származásuk alapján többféle sütit különböztethetünk meg:

Ideiglenes vagy munkamenet (sesssion) cookie

A munkamenet sütik érvényességi ideje kizárólag a felhasználó aktuális munkamenetére korlátozódik, céljuk az adatvesztés megakadályozása (például egy hosszabb űrlap kitöltése során). A munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a látogató számítógépéről.

Állandó vagy mentett cookie

Az állandó cookie-k érvényességi ideje napokban, hetekben, hónapokban vagy években kerül meghatározásra. Az érvényességi ideig a mentett sütik a felhasználó számítógépének merevlemezén tárolódnak, azonban az előre meghatározott határidők lejárta előtt a felhasználó törölheti őket.

Belső és külső cookie-k

Amennyiben a meglátogatott honlap webszervere telepíti a felhasználó számítógépére a sütit, belső cookie-ról beszélhetünk, míg ha a cookie forrása külső szolgáltató által az érintett honlapba befűzött kód, külső sütiről van szó.

Cookie beállítások

A felhasználó saját internet böngészőjében letilthatja vagy engedélyezheti a cookie-k telepítését számítógépére, azonban fontos tudni, hogy valamennyi süti elutasítása ugyan segítheti személyes adataink védelmét, azonban egyes weboldalak használhatóságát korlátozhatja. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az egyszerű böngészéshez cookie használata, engedélyezése nem szükséges. A sütik engedélyezését vagy letiltását általában az internet böngészők Eszközök/Beállítások menüjében az Adatvédelem beállításai alatt, a cookie vagy süti menüpontokban végezheti el a felhasználó.

A látogató számítógépe merevlemezére korábban már telepített sütiket, azok érvényességi idejének lejártát megelőzően törölheti. A törlésre többnyire az internet böngésző Eszközök/Beállítások menüjében az Előzmények terület Törlés menüpontjában van lehetőség.

Fontos megjegyezni, hogy a számítógép merevlemezén elhelyezett valamennyi cookie törlése egyes weblapok helytelen működését okozhatja.

Webjelző (web beacon, web bug)

A webjelzőt webes irányjelzőnek, pixel tag-nek, web bug-nak, azaz webhibának, átlátszósága miatt tiszta (clear) GIF-nek, valamint elektronikus lenyomatoknak, web beacon-nek is nevezik. A webjelző a weboldalon elhelyezett, általában egy 1×1 pixel méretű kép, mely a honlap része, azonban mérete és átlátszósága miatt gyakorlatilag észrevehetetlen. A webjelzők gyakran a sütikkel együttesen kerülnek alkalmazásra, használatukkal mérhetők és követhetők a felhasználók által a honlapon végzett műveletek, a látogatók statisztikái. A web beacon-ök a felhasználó számítógépén képesek felismerni bizonyos típusú információkat, például a webjelzőt tartalmazó oldal megnevezését, a telepített cookie-kat, az érintett oldal megtekintésének dátumát és időpontját. Amennyiben sütikhez kapcsolódó webjelzők kerülnek elhelyezésre a weboldalon, a felhasználó böngészőjében a cookie-k fogadásának letiltásával megakadályozhatja, hogy a webjelzők nyomon kövessék a weblapon végrehajtott műveleteit.

Süti és webjelző kontra adatvédelem

A sütik és webjelzők adatvédelmi jelentősége abban rejlik, hogy segítségükkel a felhasználók internetes tevékenysége nyomon követhető, róluk pontos profil készíthető. Nem túlzás, hogy sokszor a hirdető, a szolgáltató jobban ismeri a látogatót, mint ő saját magát. A cookie-k körültekintő alkalmazása, és az arról szóló megfelelő tájékoztatás a szolgáltató felelőssége, azonban a felhasználók az alapvető elővigyázatossági intézkedések megtételével minimálisra csökkenthetik a nem kívánt adatgyűjtés kockázatát.

Go to top

A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója