Az Ószövetség keresztyén teológiája
Az Ószövetség hirdeti, hogy Isten "élő" Isten. Következtetésképpen olvasunk benne népével, Izráellel való dinamikus és egyre erősödő viszonyáról. Ez a viszony amikor eljutunk az Újszövetség lapjaira egészen új helyzetben folytatódik, mégis paradox módon szervesen kapcsolódik az Ószövetségben kijelentett helyzethez. Ez a dinamikus paradoxon a következő példával fejezhető ki. Az Újszövetségben Isten Fián, Jézuson keresztül cselekszik. Az Ószövetségben pedig Fián, Izráelen keresztül. Ha két szót megváltoztatunk Pálnak Isten cselekvésére utaló, a 2Kor 5, 19-ben található megfogalmazásból, olyan mondatokat nyerünk, amely remekül összefoglalja az ószövetségi kijelentés lényegét: "Isten volt az, aki Izráelben munkálta a világ önmagával való megbékélését." Tovább munkálta, mert Izráelben nem jutott a világ megváltásának terve teljességre. Isten kozmikus váltságterveit "Krisztusban" vitte teljességre.
