A kötet négy fejezete más-más oldalról közelíti meg a 17. századi magyar kálvinizmus világát. Az első egység a magyar protestáns prédikátori réteg szerepét, lehetőségeit tárja fel a kora újkori felekezeti küzdelmek korszakában. A második egység Debrecen szimbólumainak használatát szemlélteti: a Templom, a címer és a makrapipák jelképrendszere mellett ritka példák is előkerülnek (a jégmadár, egy boros kancsó, tanári címerek stb.). A harmadik fejezet egy-egy háborús időszaknak az identitását vizsgálja (30 éves háború, török-tatár invázió, csendes ellenreformáció, kuruc korszak). A záró fejezet ennek a szellemiségnek a könyvtermését járja körül, a kézirattól a kolligátumig, az eltűnt könyvtől a nyomdász kiadványaiig, a sajáttól a könyvtári könyvekig.
A szerző, Csorba Dávid (Debrecen, 1975) irodalomtörténész. A kötet a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete és a Kálvin Kiadó közös kiadásában látott napvilágot.
