Menekülők. Történelmi dráma két felvonásban

Name: Menekülők. Történelmi dráma két felvonásban
Brand: Győri L. János – Győri Katalin
SKU: 15004
Price: 1560 HUF
Availability: InStock

2 600 Ft

1 560 Ft

Vissza: Irodalom

A történelmi dráma 1660-ban, Debrecenben játszódó események három napját eleveníti fel, miután a török seregek elfoglalják Váradot, és a menekülők egy része, köztük a református iskola közel száz diákja és tanára itt keres menedéket. A színdarab nemcsak a Kollégium történetében meghatározó eseményeket jeleníti meg a mai olvasó számára is befogadható formában, hanem érzékletesen ragadja meg a közösségi és egyéni sors, a nélkülözés és kilátástalanság, illetve a keresztyén hit, reménység és felelősség feszültségeit és összefüggéseit is.

A dráma a Reformáció 500 „Akikre nem volt méltó e világ” drámapályázat nyertes alkotása.

„A kortárs színház nem a nézőt viszi a múltba, és nem a múltat emeli át a néző jelenébe, hanem a nézők közösségének saját valóságát szeretné átélhető jelenné tenni, azaz létezésünk igazolására javasol rejtélyes bizonyítékokat... A Menekülők az emelkedettnek ható régi nyelvezete ellenére a közvetlenségével lep meg.” (Visky András)

„A színdarab azokat az erkölcsi dilemmákat veti fel, hogyan is cselekszünk nehézségek, ránk nehezedő terhek, háborúk, kataklizmák idején. Amikor a normális cselekvésnek nincs normája,
a törvény és törvénytelenség közt keskeny a határ, a rend rendetlenségben nyilvánul meg. Az erre adott válasz hitünk és életünk állapotát is tükrözi.” (Bölcsföldi András)

Győri L. János (1958) a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára, irodalom- és művelődéstörténész.

Győri Katalin (1982) a Baár-Madas Református Gimnázium tanára, író, műfordító.

A könyv a Kálvin Kiadó és a Tiszántúli Református Egyházkerület közös kiadása.

ISBN:

9789635584901

Formátum

Fr/5

Méret

124×183 mm

Kötés

keménytáblás védőborítóval

Oldaszám

140

Kiadás éve

2021

Áldozathozatal nélkül nincs áldás

Könyvajánló jelent meg a Menekülők című drámáról

A Menekülők című dráma „kritikus szeretettel” szól Debrecenről és Kollégiumáról
Arany Lajos 2021. december 30.

Az 1660-as török hadjáratban elesik Várad, az onnan professzorukkal együtt menekülő száz diák Debrecentől, a város református kollégiumától remél, vár menedéket. E kérés a súlyos anyagi gondok és helyhiány miatt heves vitákat, konfliktusokat szül. A város végül nagy áldozatok árán vállalja a menekülők befogadását.

Több

„Idegen voltam és befogadtatok” – Pompor Zoltán recenziója

2017-ben, a Reformáció 500. évfordulójára kiírt, „Akikre nem volt méltó a világ” című drámapályázatra 45 alkotás érkezett. A pályázat kiírói olyan nagyszínpadi megvalósításra alkalmas műveket vártak, amelyek témájukban Debrecenhez köthetők, és a hit megtartó erejéről mutatnak példát. A pályázat fődíját Győri L. János és Győri Katalin kapta a kétfelvonásos, Menekülők című történelmi drámáért, amely a Református Kollégium 17. századi történelmének egy kulcsmozzanatába nyújt bepillantást: arról mesél, hogyan fogadták be a török elől menekülő nagyváradi diákokat a debreceniek. A drámát a 2017. október 30-i debreceni ősbemutatót követően a Kálvin Kiadó is megjelentette a történelmi hátteret bemutató előszóval és az előadás képeivel illusztrálva.

Több

A történelmi dráma esetében különösen érdekes, hogy a történelmi távolságot milyen eszközökkel tudja áthidalni a szerző. A hitelesség kedvéért szükségszerűen használ olyan kifejezéseket, fordulatokat, amelyek a nézőt/olvasót eltávolítják jelenétől, mindezt azonban úgy kell elérnie, hogy az összkép ne legyen a befogadó számára érthetetlen, elidegenítő. A kötet elején olvasható a történelmi kontextus, segít megérteni a körülményeket – kik a dráma szereplői, milyen a viszonyrendszerük, miért kellett a váradiaknak elhagyniuk a kollégiumukat –, könnyebb beleereszkedni a történetbe, bár az alaphelyzet érthető e nélkül is. Talán érdemes úgy olvasni a dráma szövegét, hogy ezt a történeti bevezetőt a végére hagyjuk, így a drámai feszültség is nagyobb hatású tud lenni. A történelem csupán háttér, az igazi mélység a szereplők közötti kapcsolatrendszerekben érhető tetten.

A pontosan adagolt, fokozatosan kibomló konfliktusok újabb és újabb meglepetéseket tartogatnak az olvasónak. Az első jelenetekben csupán néhány ecsetvonással felvázolt karakterek a párbeszédekben nyerik el végső, élettel teli formájukat. A cserfes Terkáról kiderül, hogy fia is a debreceni kollégium diákja, akit az anyjának van miért féltenie; Lippai Sámuel professzor maga is jövevény a városban, de senki nem sejti múltját egészen addig, amíg felesége fel nem bukkan; Komáromi Csipkés György prédikátor ugyanakkor ízig-vérig debreceni, talán pont ezért esik nehezére ezekben a vészterhes időkben a város érdekén kívül másokéra is tekinteni.

Személyes és közösségi drámák szoros összefonódásából építkezik a Menekülők – a cselekmény előrehaladtával úgy tűnik, mintha nemcsak a váradi diákok, de mindenki menekülne valami elől: van, aki a felelősség, van, aki a múltja elől. A váradiak végül befogadást nyernek, de nem mindenki számára zárul boldogan a történet. Lippai Sámuel és feleségének története mélyen megérinti a velük kapcsolatba kerülőket, különösen Komárominét, aki megismerve a pár tragikus történetét, mindent megtesz azért, hogy újra egymásra találhasson a két megtört szívű ember. Hogy ez nem sikerül, már nem az ő hibája. A kötet (és a debreceni ősbemutató) záróakkordja Lippai Sámuel feleségéhez írt (fiktív) levele, melyet egyébiránt a dramaturg, Visky András kérésére írtak a szerzők. A dráma lezárása más fénytörésbe helyezi az eseményeket, a váradi és debreceni diákokat elválaszthatatlan közösséggé formálja professzoruk tragikus sorsa, mely a dráma olvasójából is mély együttérzést vált ki. Visky András szavaival: „az előadás nem a színpadon, hanem mindannyiunk lelkében fejeződik be.”

Pompor Zoltán recenziója 2023. 12. 07-én jelent meg a Könyvhét internetes újságban.

Kevesebb