Kossuth papja
Tóth-Máthé Miklós

Kossuth papja. Regény Könyves Tóth Mihályról

Az 1848–49-es szabadságharcban – lelkészként és íróként – tevékenyen részt vevő, majd ezért a megtorlás idején halálra ítélt Könyves Tóth Mihály alakját mutatja be Tóth-Máthé Miklós e történelmi tárgyú regényében.

A Kossuth papjának is nevezett Könyves Tóth Mihály történetébe a szabadságharc elbukását követően kapcsolódunk be, a letartóztatott, halálra, majd várfogságra ítélt lelkész sorsát és gondolatait követhetjük nyomon. Árulás, csalódás, igazságtalanság, rabság, gyász, reménytelenség, és a mindezek ellenére pislákoló és újjáéledő hűség, reménység, a szükséges és lehetséges folytatás meghatározó témái az elbeszélésnek. A szerző pedig mindezeket úgy rajzolja meg, hogy nem teszi leegyszerűsített, általános igazsággá a nehéz kérdésekre adott válaszokat, hanem az egyén és a kisebb közösségek sorsára vetítve mutatja be a nemzet történelmi fordulópontjait.

1 700 Ft
1 445 Ft
ISBN: 9789635582341
Formátum:
Fr/5
Méret:
128×187 mm
Kötés:
keménytáblás
Oldalszám:
176
Kiadás éve:
2013

Kattintson egy oldalra a nagyobb méretben való megtekintéshez.
Húzza a képet balra vagy jobbra a lapozáshoz.

imageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimage

Aki hitének erejével győzött


A Károli Gáspár-díjas Tóth-Máthé Miklós kisregénye, a Kossuth papja Könyves Tóth Mihálynak állít méltó emléket, felélesztve olyan el-elfeledett emberi tulajdonságokat, mint a barátság, a bajtársiasság, a hazafiasság.

Bővebben

A Kálvin Kiadó 2012-ben szerzői pályázatot hirdetett, új alkotások, magyar nyelven írt elbeszélő mű­vek elkészültét támogatva, amelyek igényes irodalmi formában reflektálnak a – református – keresztyén hit és élet egyes elemeire. Tóth-Máthé Miklós kisregénye nyert e pályázaton, amelyben a debreceni születésű Könyves Tóth Mihály (1809–1895) református lelkész 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni viszontagságait ismerhetjük meg. Az íróét, akit előbb – 1849. no­vember 30-án, születésnapján – halálra ítélnek, majd húsz évre enyhítik büntetését, végül 1856-ban amnesztiával szabadul. A regény a rabéveinek történéseit mutatja be, középpontban az emberi hit erejével.

A Kossuth papja – a pályázati kiírásnak megfelelően – megkérdőjelezhetetlenül magyar és keresztyén, mind a témája, mind stílusjegyei tekintetében. Színtiszta, választékos magyar(os) nyelvhasználat jellemzi, s aki igazán figyelmesen olvassa a művet, rádöbbenhet, mennyi szó létezik azok helyett (a szürke kifejezések helyett), amelyeket ma unalomig ismétlünk. Tóth-Máthé régi kifejezéseket éleszt fel – mint például a dzsidások (lovas katonák), fertályóra, foglár, krajcár, pipatórium, porkoláb, regula, strázsamester –, amelyek szinte teljesen kikoptak nyelvhasználatunkból.

Kort és szellemiséget idéz meg, a forradalom és szabadságharc bukása miatt érzett veszteségérzést, a megtorlás keserűségét, a szabadság ízét épp csak megízlelő emberek reményvesztettségét. Megrajzolja Debrecen városát an­nak ma is ismert helyeivel (Csapó utca, Református Kollégium, Köntöskert, Nagytemplom, nagy­erdei fürdőház), a történelem alakjait, köztük Batthyány Lajost és a református püspököt, Szoboszlai Pap Istvánt. Szépirodalmi mű és dokumentumértékű, láttató erejű históriai és hittörténeti „képeskönyv” egyszerre. Méltóvá válik arra, hogy középiskolai tankönyvek kiegészítő, ismereterősítő olvasmánya legyen, s ily módon éltesse tovább a szabadságharc hőseinek és Könyves Tóthnak alakját, személyiségét. A múltat nem elég ismerni, megismerni is kell. A történelem nem elsősorban évszámok és évfordulók sokasága, hanem emberek példamutatása.

A legsúlyosabb mondatok azok, amelyek Könyves Tóth Mihály és Zichy Ferenc gróf között hangzanak el. Zichy próbálja megtörni Kossuth papját, igyekszik rábírni őt, hogy adja fel eszméit, s akkor megszabadulhat a rá mért büntetés alól. „Tehát csak azt kéne megtagadnom, mely eddigi életem legfényesebb időszaka volt?” – szegezi a grófnak a kérdést Könyves Tóth. Zichy válasza: „Valamit valamiért.” S ekkor mondja ki Könyves Tóth a mindenkori ember számára megfontolandó választ: „Istennek nem hazudhatok sem emberként, sem papként. Hitemet veszteném.” Mi tudnánk ennyire erősnek mutatkozni hitben és meggyőződésben? Képesek vagyunk sziklaszilárdan kitartani elveink, álmaink, gondolataink mellett? Isten mellett?

Nem az a fő kérdés, ami felvetődhet bennünk, hogy Könyves Tóth hogyan tudott lélekben ily erős maradni, hanem az: mi meddig bírunk bizakodni és hinni abban, hogy a jó minden időben legyőzi a rosszat. Az igazán erős ember nem fegyvereivel győzi le a harcban ellenfeleit, hanem hite által.

S a könyv e fontos párbeszéde nem csupán Könyves Tóth Mihályról szólhat, hanem Tóth-Máthé Miklósról is. 2013-ban mondta az író: „Azt gondolom, az írás hatalom, s ha valaki ezt képes másra cserélni, az számomra egyet jelent a hazugsággal. Aki igazán író, az csak akkor hagyhatja abba, ha a Jóisten is úgy gondolja. Egy igazi író sosem adhatja fel.”

Harmati Edina
Reformátusok Lapja 2014/11.

Kevesebb

Az oldal sütiket használ a felhasználóélmény javításának érdekében!

Fogadja el a teljes körű működéshez! Bővebben

Elfogadom

Cookie – A felhasználók nyomonkövetése az interneten

Az internetes “szörfölés” során a felhasználók által meglátogatott weboldalak különböző alkalmazások felhasználásával próbálnak minél több és minél pontosabb információhoz jutni a látogatókról, szokásaikról, érdeklődési körükről. Az említett lehetőségek között – alkalmazásuk gyakoriságát tekintve – előkelő helyet foglalnak el az ún. sütik (cookie) és a webjelzők (web beacon). Az internetes cookie-k alkalmazása számos jogi és etikai kérdést vet fel, ugyanis személyes adatnak tekintendő, mivel a felhasználó pontosabb azonosítására ad lehetőséget, mint a szélesebb körben ismert IP cím.

Süti (cookie)

A süti a webszerver által küldött, változó tartalmú, alfanumerikus információcsomag, mely a felhasználó számítógépén rögzül és előre meghatározott érvényességi ideig tárolásra kerül. A cookie-k alkalmazása lehetőséget biztosít a látogató egyes adatainak lekérdezésére, valamint internethasználatának nyomon követésére. A cookie-k segítségével tehát pontosan meghatározható az érintett felhasználó érdeklődési köre, internethasználati szokásai, honlaplátogatási története. Mivel a sütik egyfajta címkeként működnek, melyekkel a weboldal felismerheti az oldalra visszatérő látogatót, alkalmazásukkal az adott oldalon érvényes felhasználónév, jelszó is tárolható. Amennyiben a honlaplátogatás során a felhasználó böngészője visszaküldi a merevlemezre korábban elmentett cookie-t, az azt küldő szolgáltató összekapcsolhatja az aktuális látogatást a korábbiakkal, azonban mivel a cookie-k a domain-hez kötődnek, erre kizárólag saját tartalma tekintetében képes. A sütik önmagukban a felhasználó azonosítására nem képesek, kizárólag a látogató számítógépének felismerésére alkalmasak.

Érvényességi idejük és származásuk alapján többféle sütit különböztethetünk meg:

Ideiglenes vagy munkamenet (sesssion) cookie

A munkamenet sütik érvényességi ideje kizárólag a felhasználó aktuális munkamenetére korlátozódik, céljuk az adatvesztés megakadályozása (például egy hosszabb űrlap kitöltése során). A munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a látogató számítógépéről.

Állandó vagy mentett cookie

Az állandó cookie-k érvényességi ideje napokban, hetekben, hónapokban vagy években kerül meghatározásra. Az érvényességi ideig a mentett sütik a felhasználó számítógépének merevlemezén tárolódnak, azonban az előre meghatározott határidők lejárta előtt a felhasználó törölheti őket.

Belső és külső cookie-k

Amennyiben a meglátogatott honlap webszervere telepíti a felhasználó számítógépére a sütit, belső cookie-ról beszélhetünk, míg ha a cookie forrása külső szolgáltató által az érintett honlapba befűzött kód, külső sütiről van szó.

Cookie beállítások

A felhasználó saját internet böngészőjében letilthatja vagy engedélyezheti a cookie-k telepítését számítógépére, azonban fontos tudni, hogy valamennyi süti elutasítása ugyan segítheti személyes adataink védelmét, azonban egyes weboldalak használhatóságát korlátozhatja. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az egyszerű böngészéshez cookie használata, engedélyezése nem szükséges. A sütik engedélyezését vagy letiltását általában az internet böngészők Eszközök/Beállítások menüjében az Adatvédelem beállításai alatt, a cookie vagy süti menüpontokban végezheti el a felhasználó.

A látogató számítógépe merevlemezére korábban már telepített sütiket, azok érvényességi idejének lejártát megelőzően törölheti. A törlésre többnyire az internet böngésző Eszközök/Beállítások menüjében az Előzmények terület Törlés menüpontjában van lehetőség.

Fontos megjegyezni, hogy a számítógép merevlemezén elhelyezett valamennyi cookie törlése egyes weblapok helytelen működését okozhatja.

Webjelző (web beacon, web bug)

A webjelzőt webes irányjelzőnek, pixel tag-nek, web bug-nak, azaz webhibának, átlátszósága miatt tiszta (clear) GIF-nek, valamint elektronikus lenyomatoknak, web beacon-nek is nevezik. A webjelző a weboldalon elhelyezett, általában egy 1×1 pixel méretű kép, mely a honlap része, azonban mérete és átlátszósága miatt gyakorlatilag észrevehetetlen. A webjelzők gyakran a sütikkel együttesen kerülnek alkalmazásra, használatukkal mérhetők és követhetők a felhasználók által a honlapon végzett műveletek, a látogatók statisztikái. A web beacon-ök a felhasználó számítógépén képesek felismerni bizonyos típusú információkat, például a webjelzőt tartalmazó oldal megnevezését, a telepített cookie-kat, az érintett oldal megtekintésének dátumát és időpontját. Amennyiben sütikhez kapcsolódó webjelzők kerülnek elhelyezésre a weboldalon, a felhasználó böngészőjében a cookie-k fogadásának letiltásával megakadályozhatja, hogy a webjelzők nyomon kövessék a weblapon végrehajtott műveleteit.

Süti és webjelző kontra adatvédelem

A sütik és webjelzők adatvédelmi jelentősége abban rejlik, hogy segítségükkel a felhasználók internetes tevékenysége nyomon követhető, róluk pontos profil készíthető. Nem túlzás, hogy sokszor a hirdető, a szolgáltató jobban ismeri a látogatót, mint ő saját magát. A cookie-k körültekintő alkalmazása, és az arról szóló megfelelő tájékoztatás a szolgáltató felelőssége, azonban a felhasználók az alapvető elővigyázatossági intézkedések megtételével minimálisra csökkenthetik a nem kívánt adatgyűjtés kockázatát.

Go to top

A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója