Bölcsföldi András szerk.

Húsvét közelében. Magyar írók novellái böjttől pünkösdig

Ez a kötet a böjttől pünkösdig terjedő időszakot követi végig, ismert és kevésbé ismert magyar írók novelláit rendezve az ünnepek szerint öt fejezetbe.
„Jézus van a középpontban, Isten nagy váltságművének a személye, aki által megváltozhat, megfordulhat az életünk: reménytelenségből reménységet kaphatunk, csüggedésből lelkesedést, zuhanásból felemelkedést, sötétségből fényt, halálból életet. Így olvashatunk [...] börtönben született passiójátékról, Jézus hajnali útjáról, a húsvét öröméről, a piros tojás jelképes üzenetéről, a konfirmáció gyakorlatáról és az egyház hűségre rendelt idejéről” (részlet az Előszóból).

A novellák szerzői:
Ady Endre, Demeter Adél-Hajnalka, Dezső Anna, Fekete István, Karinthy Frigyes, Koósa Mária, Krúdy Gyula, Lázár Ervin, Makkai Sándor, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Pálinkás Mihály, Szabó Dezső, Szép Ernő, Tóth-Máthé Miklós, Visky András.

2 500 Ft
2 125 Ft
ISBN: 9789635585052
Formátum:
Fr/5
Méret:
130×200 mm
Kötés:
keménytáblás
Oldalszám:
176
Kiadás éve:
2022

Kattintson egy oldalra a nagyobb méretben való megtekintéshez.
Húzza a képet balra vagy jobbra a lapozáshoz.

imageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimage

A jól kitalált vajúdó idő


Szép ez a vajúdó idő. Most még hol esik a hó, hol rügyeznek a fák. Az ember szép lassan jut el a nagyhétig. Ennek egyházi, családi, gyülekezeti hagyománysorozata vezet át a húsvéti ünnepkörbe. És a végén kipattan az öröm: Krisztus feltámadt, valóban feltámadt. Bölcsföldi András református lelkésszel beszélgetett legújabb kötetéről, a Húsvét közelében című novellagyűjteményről Fülöp-Pusztai Anna.

Bővebben



Ha egy mondatban, egy szóban kellene felhívni a figyelmet a könyvére, a gyűjteményére, mi lenne az a szó, mondat, gondolat?

A reménység. Mikor tavasszal először érinti a nap melege a bőrünket, az euforikus érzés. Ha valakit nagyon levert a téli depresszió, magány, kilátástalanság, ebben az időszakban megtelik az élete reménnyel. Ezzel párhuzamos érzéseket élünk meg húsvétkor: látszólag meghalt valaki, sőt nemcsak látszólag – Jézus Krisztus értünk halt meg –, de föl is támadt. Ennek a reménysége átalakítja az embernek az életét, a lelkületét, a felfogását. Erre fókuszál a novelláskötet, arra a reménységre, hogy Jézus feltámadt. Ez a zálog: ha ő feltámadt, mi is fel fogunk.

A Húsvét közelében című gyűjtemény egy trilógiának a része. A református ünnepkörökhöz, az egyházi év ünnepköreihez kapcsolódóan kezdtem el szerkeszteni tíz évvel ezelőtt egy novelláskötetet a Kálvin Kiadóval együtt. Az első kötet a karácsonyi ünnepkört öleli fel, adventtől vízkeresztig. Magyar írók ilyen tárgyú novelláit válogattam össze. Öt évvel később, 2017-ben jelent meg az Ideje van az olvasásnak című könyv, amely a reformáció 500. évfordulójára készült. Ebben a reformátussághoz, a reformációhoz, magyarsághoz, az iskolákhoz kötődő novellák szerepelnek. E harmadik kötet elbeszélései a böjttől pünkösd ünnepéig tartó időszakot ölelik fel. A böjt, a nagyhét, nagypéntek, húsvét ünnepe áll a középpontban. Van a kötetben olyan novella, amelyik a húsvét utáni történetekre utal, például az áldozócsütörtökre. Az összeállítás pünkösd ünnepével zárul, kitekintve az egyházra, hiszen pünkösdöt népnyelven az egyház születésnapjának is szokták nevezni. Ezzel a trilógiával igyekeztem lefedni az egész egyházi évet.


Mely íróktól és milyen szempontrendszer szerint válogatott novellákat ebbe a kötetbe?

A karácsonyt könnyű volt összeállítani, hiszen nagyon sok ilyen témájú novelláskötetet kiadtak már. Ezekből is válogattam, illetve a saját olvasmányélményeimből. Mindig szeretem elolvasni az éves aktuális novellásköteteket, a Körképet vagy a Magyar Napló novelláit. Mindig megragad egy-egy, azokból is került be. Ezek kortárs művek. Ez az egyik válogatási szempont. A gyűjtésem másik módszere, hogy igénybe vettem a közösségi médiát. Felhívást tettem közzé, novellaajánlásokat kértem. Nem sokat ajánlottak… Néhány ötletet irodalomszerető barátaimtól is kaptam végül. Így állt össze a válogatás.


Terápia volt önnek a könyv szerkesztése?

Igen. A szelektálás, az átgondolás sokat segít. Egy irodalmi műnek a lényege, hogy átjár, és az ember dönti el, hogy egyetért vagy nem ért egyet, meghökkenti, vagy esetleg újragondolásra készteti az írás.


Ennek a novelláskötetnek mi a célja? A hit, az ünnepkör megjelenítése hívő szemmel, novellák által, vagy a népszokások felelevenítése? A hit és a szokások összekapcsolódása?

Bennem nem válik el ez a kettő ennyire élesen. Az irodalomnak is van egy nagyon meghatározó karakteres üzenete. E kötetben minden fejezetnek van egy igéje, amely meghatározza a húsvéti történetet, erősen kapcsolódik ezekhez az ünnepkörökhöz. Bogárdi Szabó Eszter szép grafikái is ezt erősítik. Az irodalmiság meghatározó volt: húsvéti népszokásokat leíró novella több is van, de én azt szeretem, amikor az irodalmi sík az igazi, régi, megtörtént eseményhez vezet bennünket, ezzel maivá és aktuálissá téve ezt az „eseményt”.
„A teológián az elsőéveseket meg szoktam hívni az otthonunkba teázásra, ekkor is egy-egy novellát olvasok fel nekik. Ezek az írások számos alkalmon megállják a helyüket: bibliaórán, gimnáziumi tanórán, csendesnapon”.


Ki tud emelni a szívéhez közel álló művet?

Nem szívesen emelném ki egyik írót sem. Mindig törekedtem arra, hogy legyenek kortárs szerzők a kötetemben. Általában vannak klasszikus novellisták (Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Fekete István, Karinthy Frigyes, Lázár Ervin vagy Tóth-Máthé Miklós), egyaránt szerepel benne 20. század eleji-közepi mű, és kortársi alkotás. Erre külön büszke vagyok, hogy minden kötetben négy-hat kortárs szerzőtől is szerepelnek kiváló novellák. Egyet mégiscsak kiemelek, mert személyesen kapcsolódik hozzám a történet. Visky András Látogató című novellája az ő családi helyzetükről szól. Ismeretes, édesapját elvitték az ötvenes években kényszermunkára a Duna-deltába, és a családot kitelepítették egy román faluba. Ott éltek, az édesanya hét gyerekkel, kemény, rossz körülmények között. Meglátogatta őket egy román pásztor. Nem mondom el a történetet, inkább felkeltem az érdeklődést: ebben a történetben a húsvétnak, a piros tojásnak olyan érdekes magyarázata rejlik, amit eddig soha nem hallottam, új oldalról világította meg ezt a kérdést. Hiszen a húsvéthoz kötődő szokásokhoz próbálnak keresztény tartalmat hozzárendelni, de ez nem mindig sikerül. Ebben a novellában olyan magyarázat szerepel a pirosra, a tojásra, a törékenységre, ami megdöbbentett és nagyon tetszett, elérzékenyített. Szerfölött élővé tette ezt a novellát, ezt a mai novellát, ami egyébként ötven évvel ezelőtt játszódik.

Lelkészként miért érezte hiánypótlónak ezt a trilógiát?

Ez jó kérdés… Irodalom szakot is végeztem. Sokat olvasok verset, drámát, regényt, nagyon szeretem a novellákat is. Ezt a műfajt az irodalomtudósok hibridnek tartják, sőt van, aki szerint nem is értékesek, mert túl rövidek, nem lehet igazán e műfaj darabjaiba belemélyedni, és megfoghatatlanok. Részben pontosan ezért szeretem, mert rövidek, olvashatók, akár különböző egyházi alkalmakon is felidézhetők, mint ahogy ezt tettem régebben, amikor Kecskeméten tanítottam. Az év végét vagy egy ünnepet novellaolvasással zártunk. A diákok sokat megjegyeztek ezekből, évekkel később jeleztek vissza: emlékeznek ezekre a tanításokra. A teológián az elsőéveseket meg szoktam hívni az otthonunkba teázásra, ekkor is egy-egy novellát olvasok fel nekik. Ezek az írások számos alkalmon megállják a helyüket, akár bibliaórán, ifjúsági alkalmon, gimnáziumi foglalkozáson, csendesnapon. Szeretik a diákok is ezt a műfajt.

Az ön hitvallása ez a kötet?

Még nem fogalmaztam ezt meg, de az is lehet. Igazán azt szeretem, ha egy novelláról elolvasása után tudunk beszélgetni. Annyira jó, hogy mindig kicsit más szempontok kerülnek elő.

Jézus is azt mondta, hogy ahol két-három ember összegyűlik az ő nevében, akkor ő ott lesz. Ez ezt az interaktivitást is elősegíti?

Igen, nagyon jó ez a szó! Nagyon szeretem az interakciót. Sok olyan novella van, amit fel szoktam olvasni. Volt is olyan projektünk még 2010 tájékán, ahol egy szekérre ülve olvastunk el hetvenhét magyar novellát, és arról beszélgettünk. Illetve van irodalmi kávéházunk is, ott inkább verseket és novellákat szoktunk olvasni.

Fülöp-Pusztai P. Anna cikke a reformatus.hu portálon jelent meg.

Kevesebb

Ajándékozásra

Az oldal sütiket használ a felhasználóélmény javításának érdekében!

Fogadja el a teljes körű működéshez! Bővebben

Elfogadom

Cookie – A felhasználók nyomonkövetése az interneten

Az internetes “szörfölés” során a felhasználók által meglátogatott weboldalak különböző alkalmazások felhasználásával próbálnak minél több és minél pontosabb információhoz jutni a látogatókról, szokásaikról, érdeklődési körükről. Az említett lehetőségek között – alkalmazásuk gyakoriságát tekintve – előkelő helyet foglalnak el az ún. sütik (cookie) és a webjelzők (web beacon). Az internetes cookie-k alkalmazása számos jogi és etikai kérdést vet fel, ugyanis személyes adatnak tekintendő, mivel a felhasználó pontosabb azonosítására ad lehetőséget, mint a szélesebb körben ismert IP cím.

Süti (cookie)

A süti a webszerver által küldött, változó tartalmú, alfanumerikus információcsomag, mely a felhasználó számítógépén rögzül és előre meghatározott érvényességi ideig tárolásra kerül. A cookie-k alkalmazása lehetőséget biztosít a látogató egyes adatainak lekérdezésére, valamint internethasználatának nyomon követésére. A cookie-k segítségével tehát pontosan meghatározható az érintett felhasználó érdeklődési köre, internethasználati szokásai, honlaplátogatási története. Mivel a sütik egyfajta címkeként működnek, melyekkel a weboldal felismerheti az oldalra visszatérő látogatót, alkalmazásukkal az adott oldalon érvényes felhasználónév, jelszó is tárolható. Amennyiben a honlaplátogatás során a felhasználó böngészője visszaküldi a merevlemezre korábban elmentett cookie-t, az azt küldő szolgáltató összekapcsolhatja az aktuális látogatást a korábbiakkal, azonban mivel a cookie-k a domain-hez kötődnek, erre kizárólag saját tartalma tekintetében képes. A sütik önmagukban a felhasználó azonosítására nem képesek, kizárólag a látogató számítógépének felismerésére alkalmasak.

Érvényességi idejük és származásuk alapján többféle sütit különböztethetünk meg:

Ideiglenes vagy munkamenet (sesssion) cookie

A munkamenet sütik érvényességi ideje kizárólag a felhasználó aktuális munkamenetére korlátozódik, céljuk az adatvesztés megakadályozása (például egy hosszabb űrlap kitöltése során). A munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a látogató számítógépéről.

Állandó vagy mentett cookie

Az állandó cookie-k érvényességi ideje napokban, hetekben, hónapokban vagy években kerül meghatározásra. Az érvényességi ideig a mentett sütik a felhasználó számítógépének merevlemezén tárolódnak, azonban az előre meghatározott határidők lejárta előtt a felhasználó törölheti őket.

Belső és külső cookie-k

Amennyiben a meglátogatott honlap webszervere telepíti a felhasználó számítógépére a sütit, belső cookie-ról beszélhetünk, míg ha a cookie forrása külső szolgáltató által az érintett honlapba befűzött kód, külső sütiről van szó.

Cookie beállítások

A felhasználó saját internet böngészőjében letilthatja vagy engedélyezheti a cookie-k telepítését számítógépére, azonban fontos tudni, hogy valamennyi süti elutasítása ugyan segítheti személyes adataink védelmét, azonban egyes weboldalak használhatóságát korlátozhatja. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az egyszerű böngészéshez cookie használata, engedélyezése nem szükséges. A sütik engedélyezését vagy letiltását általában az internet böngészők Eszközök/Beállítások menüjében az Adatvédelem beállításai alatt, a cookie vagy süti menüpontokban végezheti el a felhasználó.

A látogató számítógépe merevlemezére korábban már telepített sütiket, azok érvényességi idejének lejártát megelőzően törölheti. A törlésre többnyire az internet böngésző Eszközök/Beállítások menüjében az Előzmények terület Törlés menüpontjában van lehetőség.

Fontos megjegyezni, hogy a számítógép merevlemezén elhelyezett valamennyi cookie törlése egyes weblapok helytelen működését okozhatja.

Webjelző (web beacon, web bug)

A webjelzőt webes irányjelzőnek, pixel tag-nek, web bug-nak, azaz webhibának, átlátszósága miatt tiszta (clear) GIF-nek, valamint elektronikus lenyomatoknak, web beacon-nek is nevezik. A webjelző a weboldalon elhelyezett, általában egy 1×1 pixel méretű kép, mely a honlap része, azonban mérete és átlátszósága miatt gyakorlatilag észrevehetetlen. A webjelzők gyakran a sütikkel együttesen kerülnek alkalmazásra, használatukkal mérhetők és követhetők a felhasználók által a honlapon végzett műveletek, a látogatók statisztikái. A web beacon-ök a felhasználó számítógépén képesek felismerni bizonyos típusú információkat, például a webjelzőt tartalmazó oldal megnevezését, a telepített cookie-kat, az érintett oldal megtekintésének dátumát és időpontját. Amennyiben sütikhez kapcsolódó webjelzők kerülnek elhelyezésre a weboldalon, a felhasználó böngészőjében a cookie-k fogadásának letiltásával megakadályozhatja, hogy a webjelzők nyomon kövessék a weblapon végrehajtott műveleteit.

Süti és webjelző kontra adatvédelem

A sütik és webjelzők adatvédelmi jelentősége abban rejlik, hogy segítségükkel a felhasználók internetes tevékenysége nyomon követhető, róluk pontos profil készíthető. Nem túlzás, hogy sokszor a hirdető, a szolgáltató jobban ismeri a látogatót, mint ő saját magát. A cookie-k körültekintő alkalmazása, és az arról szóló megfelelő tájékoztatás a szolgáltató felelőssége, azonban a felhasználók az alapvető elővigyázatossági intézkedések megtételével minimálisra csökkenthetik a nem kívánt adatgyűjtés kockázatát.

Go to top

A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója