Miklya Luzsányi Mónika-Miklya Zsolt

Kezd őszülni a nyár... Irodalmi szöveggyűjtemény 3–4. évfolyam

Sásdi Laura és Séllei Nóra illusztrációival

Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt 4 kötetnyi verset, mesét, történetet válogatott össze kortárs és klasszikus magyar szerzők írásaiból, több évtizedes pedagógiai tapasztalattal. A református iskolák pedagógusai által kipróbált és véleményezett sorozat első, őszi kötete már elérhető kínálatunkban.

Legalább 20 példány megrendelése esetén 30% kedvezmény, valamint ingyenes nyomtatott tanári ötlettár!

A Református Tananyagfejlesztő Csoport által fejlesztett kiadványok, digitális változataik, valamint a hozzájuk készült pedagógiai felhasználási javaslatok elérhetőek a reftantar.hu-n.

2 200 Ft
1 870 Ft
ISBN: 9789635584482
Pages:
216
Publication date:
2020
Binding:
kartonált
Dimensions:
210×210 mm

Kattintson egy oldalra a nagyobb méretben való megtekintéshez.
Húzza a képet balra vagy jobbra a lapozáshoz.

imageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimage

Árnyalatokban gazdag


A 2017 óta működő Református Tananyagfejlesztő Csoport, melynek kimondott célja „a keresztyén nevelés támogatása és a 21. századi készségek… fejlesztése”, egyre gyarapodó tanítási segédanyagaival szakmódszertani hátteret nyújt a református oktatásban dolgozó pedagógusoknak. Egyelőre az általános iskolai felhasználók gazdagabb kínálatból válogathatnak, nekik készült a Református Tananyagtár legfrissebb kiadványa is, az egyes évszakokat érintő sorozat első kötete, Kezd őszülni a nyár címmel.

Bővebben

Az ősz jellemző sárgás-barnás árnyalataiban megfestett borító a tartalmi sokszínűséget vetíti előre. Ahogy itt megjelenik a gombos templomtorony és a lyukas zászló mellett egy sün és egy bojtos sapkás kislány, a szöveggyűjtemény fejezetei is a három őszi hónapon belüli tematikus alfejezetekre oszlanak. A színek nemcsak esztétikai szerepet kapnak: a fejezetek közötti tájékozódást segítik a lapéleken is látszódó pasztellszínek, melyek az oldalpárok egyöntetű keretét is adják, akárcsak a szövegcímek színeit. Bár egy szöveggyűjtemény legfontosabb elemei nem az illusztrációk, e kötet esetében az őszies színvilágba illeszkedő és a szövegekhez szorosan kapcsolódó képek kimondottan széppé teszik az antológiát, kiegészítve a semleges hatást keltő Gill Sans betűtípusban olvasható szemelvényeket. Sásdi Laura és Séllei Nóra Valéria képeinek egy része a 9-10 éves korosztály kevésbé ismert valóságelemek bemutatására is szolgál. A szövegillusztrációk célja nem elsősorban a hiteles ábrázolás, inkább a hangulat megteremtése, mivel az internetes tanagyagtárban sokféle tanórán felhasználható segédanyag áll a tanítók rendelkezésére, melyek a néprajzi, történelmi háttér felvázolásához is segítséget nyújtanak.
A kötet tagolása a három őszi hónapot követi, ezen belül a hozzájuk kötődő hagyományos események kapnak egy-egy fejezetet, az iskolakezdéstől az októberi forradalmon és a reformáció ünnepén át a halottak napjáig, miközben a gyermek élményei, a kicsiny állatok és a háziállatok is szót kapnak. Az őszi behajtás adta a pásztorkodással és a vásárokkal kapcsolatos fejezet aktualitását, a természet változásával kapcsolatosak a Világteremtő csodafa és az Aranylevél című fejezetek. Ahol csak lehetséges, előfordul egy-egy bibliai parafrázis, sőt az Úri imádság is. Nehéz eldönteni azonban, mi indokolja a távoli, egzotikus népek és a honi nemzetiségek őszi tematikában történő szerepeltetését.
A más népekről és nemzetiségekről szóló fejezetnek a különbségek érzékeltetésére legalkalmasabb szövegei a népmesék, illetve Móra Ferenc A csókai csata című meséje, melyben a gyermeki barátság oldja fel a kívülről támasztott ellenségeskedést. Az azonosság kiemelésére pedig találó párhuzammal egymás után került egy zsidó legenda Salamon bölcsességéről, majd egy-egy történet a lőcsei szlovák asszony és az ószövetségi Sámson ravasz találós kérdéséről. A többi mese – a fejezethez hasonlóan – látszólag erőltetetten került a kötetbe, mivel nem hordoznak egyéni vonásokat. Az Aiszóposztól eredő szerb népmesét vagy a hammelni patkányfogó erdélyi szász változatát hasznos ugyan megismerni a gyermekeknek, de biztosan akadt volna jellemzőbb szöveg is az adott nemzetek bemutatására. A drótostótról szóló vers és a mellé helyezett kultúrtörténeti ismertető pedig egy régi sztereotípia bemutatására szolgál, viszont az arányosság kedvéért a cigányság hagyományos kézműves tevékenysége is idefért volna. Ez még az internetes segédanyagokból is hiányzik, pedig a legkényesebb kérdések e korosztály számára is a cigánysággal kapcsolatosak. A kötet legszebb szövegei ebben a témakörben a románokhoz kötődnek, és nemcsak e fejezetekben, amelyben A szarvassá változott fiúk című kolinda olvasható (106.), hanem Kányádi Sándor Farkasűző furulya című novellája a pásztorokról szóló részben. A két nemzet között lehetséges barátságot éppen ez a két szöveg jelképezi legszebben, bár ezek, a sorozat további köteteire gondolva, a nyári fejezet Trianonhoz, a nemzeti összetartozáshoz – pontosabban a nemzetek közötti békés együttéléshez – kapcsolódó szemelvényei közé is beillenének.
Az esztétikai szempontból leginkább kérdéses elemek a Lyukas zászló című részbe kerültek. Az 1956-ról szóló korabeli verseknél a kétségbeesés indulata gátolhatta a tehetséges költőket is, így az ide tartozó szövegek legfeljebb a forradalom heteinek zűrzavarát tükrözik, de az alsós korosztálynak talán túl erős képekkel. Ennek a résznek a mai, kortárs alkotásai – letisztultabb távlati nézőpontjuk miatt – sokkal egyszerűbbek. Darvasi László és Kiss Ottó frappáns szövegei mellé így kerülhetett az abszurditásában a témához illeszkedő meséje Kicsibácsiról és a szerencsétlenkedő diktátoraspiráns Világ Uráról Dániel Andrástól.
A szöveggyűjteményről összességében is elmondható, hogy a szerkesztők, Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt bátran válogattak a merészebb hangú kortárs szerzőktől is. Így Móra Ferenctől és Weöres Sándortól Zelk Zoltánon és Nemes Nagy Ágnesen át egészen Acsai Rolandig vagy Tóth Krisztináig igen változatos válogatást kapnak a kisdiákok. A kortársak között pedig olyan, nem kimondottan református alkotók is jelen vannak, akikről kiderül, hogy az egyes fejezetek kontextusában nem is áll olyan távol a világlátásuk a hagyományosan konzervatívnak gondolt magyar reformátusokétól. A szerkesztők első ránézésre merész lépése pedig azt igazolja, hogy nem kell félteni diákjainkat a korszerű hangvételű irodalomtól. A szöveggyűjtemény korszerű sokszínűsége túlmutat a főleg a hagyományokra és a hit megélésének szorosan vett gyakorlatára összpontosító korábbi református kiadványok világképén, és egy új áramlatot jelez, amely az önálló gondolkodásra és véleményalkotásra bátorítja a mai kisdiákokat, a jövő református közéletének reménybeli tagjait is.


Kovács Gergely

Megjelent a Sárospataki Füzetek 2020/3. számában (24. évfolyam)

Kevesebb

Literature & Fiction

NOTE! This site uses cookies and similar technologies.

If you not change browser settings, you agree to it. Learn more

I understand

Cookies are small text files that can be used by websites to make a user's experience more efficient.

The law states that we can store cookies on your device if they are strictly necessary for the operation of this site. For all other types of cookies we need your permission.

This site uses different types of cookies. Some cookies are placed by third party services that appear on our pages.

Go to top

John Calvin Publishing House of the Reformed Church in Hungary