Elsősorban azonban arra hadd hívjam fel Olvasóim figyelmét, hogy miért számított olyan hatalmas, szinte emberfeletti vállalkozásnak negyedszázaddal ezelőtt, amikor az azóta nyugalomba vonult Tarr Kálmán igazgató Bartha Tibor javaslatát elfogadta, s belekezdett ebbe a mintegy egy évtizedig tartó munkába. Tarr Kálmán (ahogy akkori beszélgetéseinkre visszaemlékezem) tökéletesen tisztában volt a vállalkozás nagyságával, de a fontosságával is! Viszont akkor még jóval kevesebb főállású teológus volt egyházunkban, s a szerzők voltaképpen szabadidejük feláldozásával írták meg a lexikont. S mivel nehezebben lehetett külföldről is könyvet szerezni, a szerzők kénytelenek voltak mindig azzal dolgozni, amijük volt – még korántsem volt a szakirodalom annyira megszervezve, mint ma! A szerkesztő dolga volt, hogy egységesítse azt az anyagot, amit különböző szerzők különböző források alapján dolgoztak ki.

A vállalkozás sikerült, s immár két évtizede tekintélyes adatbázis van a kezünkben – aki használja a lexikont, annak nyilván nem kell magyarázni e két kötet jelentőségét.

Mégis hadd utaljak arra, hogy az új fordítású Biblia megjelenése után (1975) a Zsinat Sajtóosztálya (illetve később a Kálvin Kiadó) elérkezettnek látta az időt jelentősebb bibliai szakkönyvek kiadására. Sorozatunkban biztosan szó lesz például Varga Zsigmond újszövetségi görög szótáráról is, ami hasonlóképpen nagy vállalkozás volt – s bizonyítéka egy jól átgondolt kiadópolitikának.

Valaki mondhatná azonban, hogy az időközben elmúlt két évtized elavulttá is tehette a lexikont. Itt jegyzem meg, hogy Vladár Gábor, aki hatalmas munkát végzett mind a szócikkek írásában, mind pedig a szerkesztésben, az akkori legmodernebb technikával, már digitálisan készítette el a lexikon anyagát. Ez azt jelenti, hogy ez az anyag bármikor frissíthető – vagy akár nyílt adatbázissá is tehető az interneten. Én nagyon remélem tehát, hogy a Keresztyén Bibliai Lexikon még hosszú ideig segíteni fogja a Biblia iránt érdeklődők munkáját!

Karasszon István