Isten igent mond ránk
Lukácsiné Kádár Éva (szerk.)

Isten igent mond ránk. Barth és Brunner...

Barth és Brunner megbékélő találkozása

Karl Barth (1886–1968) és Emil Brunner (1889–1966) emblematikus párosként, a dialektika-teológia meghatározó alakjaiként indultak. Szellemi-lelki rokonságuk vitathatatlan. Mindketten megkerülhetetlen alakjai a 20. század protestáns teológiatörténetének. Ez még akkor is így van, ha a természeti teológiáról folytatott vitájuk a Barmeni Teológiai Nyilatkozat elfogadásának évében vált egészen élessé. (...) A vita a későbbiekben is nagy hullámokat vert, de a magyar református teológusok Barthra és Brunnerre egyaránt kíváncsiak voltak, hiszen a magyar református teológiának mindketten fontos impulzusokat adtak, sőt az őket hallgató magyar tanítványaik egy életre hálás kötődéssel lettek gazdagabbak. (...) A tömeghitetlenséggel és szekularizációval küzdő, üzenete felől is bizonytalanná váló egyházban mindkét teológus azt a feladatot tűzte ki célul, hogy az egyház legyen ismét igazán egyházzá, álljon az Isten igéje alapjára. Ismerje fel sajátos rendeltetését e világban, és ez a felismerés mozgósítani fogja az egyházat. A gyülekezetgondozásból kiindulva a missziói egyház képét erősítették előadásaikkal.

Miközben az elmúlt évtizedekben Karl Barth neve folyamatosan jelen volt egyházi életünkben, addig Emil Brunner gondolatai méltatlanul háttérbe szorultak, és kevésbé lettek ismertek. (...) A reformáció jubileumi évében adósságtörlesztés ez a tanulmánykötet, amelyben sok értékes, Magyarországon eddig még nem ismert írás, levél és kutatási eredmény mutat rá Karl Barth és Emil Brunner párhuzamos teológiai pályájára, gondolatvilágára, tanításaik közös és eltérő hangsúlyaira.

1 300 Ft
1 105 Ft
ISBN: 9789635583843
Format:
B/5
Binding:
kartonált
Publication date:
2017
Pages:
296
Dimensions:
150×230 mm

Kattintson egy oldalra a nagyobb méretben való megtekintéshez.
Húzza a képet balra vagy jobbra a lapozáshoz.

imageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimage

Reformátusok Lapja 2017. december 10.


Az elefánt és a bálna

A címbeli hasonlattal jellemezte egy interjúban Barth Károly zürichi kollegájához, Emil Brunnerhez fűződő kapcsolatát. A 20. század református teológiájának két meghatározó egyénisége együtt kezdett foglalkozni az Ige teológiájával, azaz az újreformátori, dialektikus teológiával, de egy ponton végképp elváltak útjaik. Amikor Emil Brunner érzékelte a barth-i teológia bizonyos egyoldalúságát, és Kálvinhoz hasonlóan az Igét befogadó emberről és annak eredendő istenkapcsolatáról is beszélt, Barth határozott nemmel utasította el azt. Attól kezdve valóban úgy tűnhetett, hogy a két teológus különböző élettérbe került, és annyira nincs kapcsolatuk egymással, mint az elefántnak és a bálnának.

Bővebben

Lukácsiné Kádár Éva könyve azért is hézagpótló munka, mert árnyalja ezt az ambivalens kapcsolatot, és nem utolsósorban kiemeli Brunner alakját abból az árnyékból, amely Barth egyre növekvő népszerűsége miatt vetődött rá. Ez különösen így volt Magyarországon a második világháború után, ahol az új egyházpolitika igyekezett Barth tekintélyét és megnyilatkozásait felhasználni a maga céljaira. Amikor pe­dig később Barth a rendszert egyoldalúan igen­lő teológiát kritizálta, ezt a hangot már teljesen elhallgatta. A Barth–Brunner kettőshangzat azon­ban kezdettől fog­va jelen volt a magyar teológiai élet­ben, hiszen a magyar „barthiánusok" alig követték Barth éles szembenállását. Jó példa erre Török István munkássága, akinek Dogmatikája teljesen Barth szellemét tükrözi, míg Etikájában Brunner szemléletével találkozunk. Mind­két teológus járt Magyarországon is előadói körúton, Brunner 1935-ben, Barth pedig kétszer is: 1936-ban és 1948-ban.
A könyvből megtudhatjuk, hogy hasonló volt a helyzet Barth számos külföldi diákja esetében is. Öt tanulmánya is szerepel a kötetben John Hesselink amerikai professzornak, aki Barth doktorandusza volt, de gyakori vendége és tisztelője volt Emil Brunnernek is. A neves Kálvin-kutató többször járt Magyarországon, előadásokat tartott Budapesten és Sárospatakon. A professzor – aki szenvedélyes fényképész is – számos, eddig ismeretlen fényképet bocsátott a szerkesztő rendelkezésére, köztük a címlapképet is. Ugyancsak ő számol be arról a megbékélő találkozásról is, amely 1960-ban nem oldotta ugyan fel az igenek és nemek dialektikus feszültségét kettejük teológiája között, mégis bizonyította barátságukat és kölcsönös tiszteletüket. Ezt mutatja az a baráti hangú levelezés is, amelyből szintén kapunk ízelítőt.
Hálásak lehetünk az Amerikában élő szerkesztő lelkipásztornak, a kötet több kiváló tanulmánya szerzőjének, hogy olyan könyvvel ajándékozott meg a reformáció évében, amely a református teológia 20. századi történetének izgalmas fejezetébe ad bepillantást. A szerzők, fordítók között itthon élő családtagjai közül is többen szerepelnek.
Teológusoknak, lelkipásztoroknak szinte kötelező olvasmány ez a könyv, de haszonnal forgathatja mindenki, akit érdekelnek az újabbkori református teológia fordulatai, azok az igenek és nemek, amelyeket az úton járó egyháznak időről időre ki kell mondania a történelem és a történelem Urának kérdéseire.

Szűcs Ferenc

Lukácsiné Kádár Éva: Isten igent mond ránk. Barth és Brunner megbékélő találkozása. Kálvin Kiadó – Tiszántúli Református Egyházkerület, Budapest–Debrecen, 2017.

Kevesebb

Academic

NOTE! This site uses cookies and similar technologies.

If you not change browser settings, you agree to it. Learn more

I understand

Cookies are small text files that can be used by websites to make a user's experience more efficient.

The law states that we can store cookies on your device if they are strictly necessary for the operation of this site. For all other types of cookies we need your permission.

This site uses different types of cookies. Some cookies are placed by third party services that appear on our pages.

Go to top

John Calvin Publishing House of the Reformed Church in Hungary