Hirdetés
MagyarEnglish

„Jobb az embernek a forrásból innia...” (Károli Gáspár)

altA reformáció gyökerei mélyre nyúlnak az európai kultúrában, de a kezdeteket talán a humanizmusban fedezhetjük fel a legvilágosabban, amely mindennél fontosabbnak tekintette a visszatérést az eredeti forrásokhoz, az irodalomban, a művészetekben és a teológiában egyaránt. Ezt a szemléletet vették át a tudós reformátorok, akiknek a vallási megújulás elsősorban a Biblia újraolvasásában és újra megértésében nyert értelmet.

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a reformáció a Biblia köré szerveződő mozgalom volt. Hogy ez a mozgalom előfutáraitól eltérően nem maradt meg az egyetemek és az egyházi központok belügyének, abban nyilvánvalóan az akkor már hatvan-hetven éves tapasztalattal rendelkező könyvnyomtatás játszotta a főszerepet. Luther fellépéséig már mintegy százhúsz különféle (latin és nemzeti nyelvű) bibliakiadás látott napvilágot: a nyomtatott Bibliát már keresték és olvasták az emberek. Egyáltalán nem volt olcsó, de a véleményformáló rétegek (arisztokrácia, gazdag polgárság) számára elérhető volt.

Címkék:

Károli Gáspár Újfehértón

altA gyülekezeti tagokat a 16. századba repítő, a magyar bibliafordítás megszületésének minden gyötrelmét, gyönyörűségét és a fordító alakját megjelenítő színdarab előadásával emlékezett a reformáció ötszázadik évfordulójára február 26-án és március 5-én az újfehértói gyülekezet. Tóth-Máthé Miklós Én, Károli Gáspár című monodrámájának pódiumjátékká alakított változatát a közösség tagjainak közreműködésével Kocsisné Vízi Margit drámapedagógus állította színpadra.

Címkék:
Hozzászólások (0)

Az istenes vénember – Bibliavasárnapra

altBálint mester! Készen vagyok egy oldallal! – kiáltott oda a nyomdásznak a szedőlegény.
Jó is lesz! Jó, hogy siessünk hamarján! Mert ez a deák már mióta itt toporog – bökött festékes ujjával a nyomdászmester a vékonydongájú kamaszfiúra –, vinné a kinyomtatott oldalt Károli uramnak Göncbe, hogy olvassa meg, jól szedtük-é a sorait.
Bálint mester a szedőfához lépett, amelyben ott sorakoztak egymás után a betűk, a sorok. Egy oldalon 1850 betű, a teljes könyv több mint kétezer-négyszáz oldalra rúg majd. Akárhogy számolja, majd' félmillió betűt kell a szedőfába rakni, mire készen lesznek a nyomtatással. Mantskovit Bálint lassan, betűről betűre olvasta a sorokat. A szeme el-elidőzött egy-egy szebben metszett betűn vagy éppen az iniciálén. Szerette ezt a betűkészletet, hiszen egykori mestere, Bornemisza Péter is ezzel nyomtatta a könyveit. Halála után Bornemisza özvegyétől vette meg a nyomdát. De amikor szóba jött a magyar nyelvű Biblia nyomtatása, Németországból is hozatott még betűket. Mert szépek voltak ugyan Bornemisza uram betűi, de némelyik már megkopott a sok használatban. Fametszetes fejléceket, záródíszeket, nyomdászjegyet is vett, a címlapra sasoskoronás magyar címerhez való dúcot.
Ebben a munkában nem lehet hiba – hangoztatta nemegyszer –, hiszen ez Isten szent igéje! 

Címkék:

Kiemelt ajánlatunk

Bolti ár:  990 Ft
Internetes ár:
841 Ft
Megtakarítás: 15%



Akciós ajánlat

Bolti ár:  890 Ft
Internetes ár:
303 Ft
Megtakarítás: 66%

Partnereink

Hirdetés