Hirdetés
MagyarEnglish
Hit, élet, tudomány – Dr. Varga Zsigmond J. (1918–1997) emlékezete

altSzáz évvel ezelőtt született Varga Zsigmond József, a 20. század második felének meghatározó újszövetséges tudósa, a Debreceni Református Teológiai Akadémia tanszékvezető tanára, bibliafordító és szótáríró.
A kerek évforduló, a születése és halála óta eltelt időszak kellő távlatot ad, és kötelez is arra, hogy a még élő munkatársak és egykori tanítványok hálás emlékezésén túl az életmű maradandó jelentőségű értékeit is számba vegyük. Mert igaz ugyan, hogy Varga Zsigmond mint ízig-vérig pedagógus, jelenlétével, személyes nevelői képességeivel talán írásainál is jobban hatott annak idején tanítványaira, de az őt már személyesen nem ismerő nemzedék ugyanúgy hálás szívvel veheti ma is kézbe bibliamagyarázatait, szép kiállítású görög–magyar szótárát, vagy bibliai görög nyelvkönyvét.

Debrecen szülötte, a református Kollégium neveltje volt. A szülői ház hatására a tanári hivatást választotta életpályául, és viszonylag hosszú ideig tanított középiskolai tanárként. A debreceni Tudományegyetemen latin–német és görög szakos tanári oklevelet szerzett (1940/1942), majd klasszika filológiai tanulmányait summa cum laude doktorátussal koronázta meg (1945). 1947-ben, ugyanezen egyetem Hittudományi Karán, illetve az egyházkerületi Lelkészképző Intézetben lelkészi oklevelet szerzett.

Újszövetségi görög-magyar szótár
Bolti ár:  5 500 Ft
Internetes ár:
4 675 Ft
Megtakarítás: 15%
Kosárba!

Életének ez a megalapozó szakasza egybeesett a második világháború alatti és utáni református ébredés korszakával. Az 1950-től teológiai akadémiaként továbbműködő fakultás Varga Zsigmond személyében a kor legmagasabb színvonalán mozgó klasszikus filológust, nyelvészt és bibliatudóst bízott meg az újszövetségi tanszék vezetésével, aki nemzetközi összehasonlításban is megállta a helyét. Olyan korban került a teológiai akadémia újszövetségi tanszékének élére (1954), amikor a görög nyelv oktatása gyakorlatilag teljesen megszűnt középiskoláinkban, és a latint is egyre kevesebben választották a kötelező orosz mellé második nyelvként. E helyzetre válaszolva készítette el módszertanilag egészen új Bibliai görög olvasó- és gyakorlókönyvét (1955), amely a latin és klasszikus görög nyelvi képzésben nem részesült hallgatók kezében évtizedek óta megbízható kalauzul szolgál az Újszövetség görög szövegének megismeréséhez és megszerettetéséhez.  Tankönyvének egyik fontos alapelve, hogy a bibliai görög nyelv oktatása nem lehet öncélú nyelvészkedés, hanem Isten igéjét a maga élő mivoltában, a nyelvtant magát pedig a maga funkciójában kell vizsgálni. Soha nem hallottuk tőle azt, hogy az Újszövetség görög nyelve ún. „holt" nyelv volna. Vallotta, hogy nem a Szentírás szövegének kell a nyelvtanhoz alkalmazkodnia, hanem a nyelvtannal kell utat találni a Szentírás szövegéhez mint élő szervezethez.  A magyar újszövetségi szótárirodalomban egyedülálló az 1992-ben megjelent Újszövetségi görög–magyar szótár, amely nemcsak terjedelmére nézve nagy szellemi teljesítmény, hanem Varga Zsigmond széles körű nyelvészeti ismereteinek gazdag tárháza is. (...)

A Galatákhoz írt levél
Bolti ár:  950 Ft
Internetes ár:
808 Ft
Megtakarítás: 15%
Kosárba!

Varga Zsigmond tudományos tevékenységének kiemelkedően fontos része volt a Szentírás fordítása és magyarázata. Munkásságának máig feltáratlan, kevésbé ismert vonulata az új magyar bibliafordítás (1975) megalkotásában való részvétele. Tagja, sőt, eleinte vezetője volt annak a háromtagú (de személyében többször is változó) újszövetségi fordítóbizottságnak, amely 1964-ben kezdte meg a munkáját, és annak eredményét 1966–1969 között ún. Próbafüzetekben jelentette meg. E fordítás azután, más fordítói elvek alapján átdolgozott formában, 1975-ben jelent meg, az új fordítású protestáns Biblia részeként, de ebben a munkában már nem vett részt. (...)
Diákjai elsősorban a Szentírást magyarázó professzorként találkoztak vele. Eltérő terjedelemben, teljes vagy részleges kommentárt írt az Újszövetség szinte valamennyi könyvéhez, számos szentírási szakaszt értelmezett bibliafordítási szemszögből, vagy éppen lelkipásztorok számára igehirdetésük színvonalának javítása érdekében. Ez utóbbi szempont mindig szívügye volt. Vallotta, hogy az igehallgató gyülekezet számára a lelkipásztor az első számú kommentátor, tehát igehirdetés címén nem mondhat akármit a szószékről gyülekezetének. Nyomatékosan hangsúlyozta a Második Helvét Hitvallás karakteres tanítását: „Isten igéjének hirdetése Isten igéje." Ezért vállalt oroszlánrészt az 1967-ben elinduló Jubileumi Kommentár munkálataiban, amely tudományos megalapozottsággal, de elsősorban a gyülekezeti igényekre tekintettel készült. Meggyőződése szerint ugyanis az írásmagyarázat alanya az egyház a Szentlélek által. (...)
Születésének százéves évfordulója alkalmából hálát adunk Istennek mindazokért a szellemi és lelki ajándékokért, amelyekkel gazdagította anyaszentegyházát e nagyszerű tudós életműve által.

Vladár Gábor, teológiai tanár (PRTA)

A cikk teljes szövege a Képes Kálvin Kalendárium a 2018. évre c. kiadványban olvasható.

Kiadónknál jelent meg és ma is kapható: A Galatákhoz írt levél (Fordította és magyarázta Varga Zsigmond J.)

Címkék:
 

Hozzászólás

Név:
Hozzászólás:

Kosár

A bevásárlókosara jelenleg üres.

Szűrés szerzőre



Bejelentkezés






Fizessen bankkártyával

Internetes vásárlását bankkártyával is fizetheti!

A bankkártyás fizetésről, és a webáruház használatáról bővebb információt a "Használati feltételek" menüpontban talál.

Kiemelt ajánlatunk

Bolti ár:  8 100 Ft
Internetes ár:
6 885 Ft
Megtakarítás: 15%



Akciós ajánlat

Bolti ár:  1 200 Ft
Internetes ár:
600 Ft
Megtakarítás: 50%

Hírlevél feliratkozás

Kosár ajánlása

A kosár üres

Eseménynaptár

November 2018
H K Sze Cs P Szo V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Partnereink

Hirdetés